A COP31-en nem született nagy klímamegállapodás, a vita a fosszilis tüzelőkről és a pénzről választotta el a feleket
Az ENSZ COP31-es tárgyalásain Törökországban az országok nem jutottak nagy, új klímamegállapodásra, mert a fosszilis tüzelők és a pénzügyek mélyen megosztották a feleket. A tanácskozásnak pénteken kellett volna véget érnie, de vasárnapig húzódott, és ezzel a valaha volt leghosszabb uniós klímakonferenciává vált. A zárószöveg elfogadhatatlan volt az EU, a csendes-óceáni szigetállamok és mások számára, mert sehol nem említette közvetlenül a fosszilis tüzelőket, a felmelegedés fő okát. A szegényebb országok azt kifogásolták, hogy a gazdagabbaktól nincs világos pénzügyi vállalás az alkalmazkodásra. Hasonlóan omlott össze a fő politikai megállapodás utoljára 2009-ben Koppenhágában. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár, utolsó COP-ján, mielőtt távozik, mélyen csalódottnak nevezte magát, és a „hatalmas fosszilis érdekeket” a dohányipar taktikájához hasonlította. Vasárnap hajnalban új tervezetet tettek le; a „fosszilis tüzelők” kifejezés nem szerepelt benne, csak közvetett utalás a COP28-on, 2023-ban elfogadott, az energiarendszerekben a fosszilisektől való „eltávolodásra”. Az EU képviseletében Darragh O’Brien ír miniszter szerint a döntések messze elmaradnak a szükséges ambíciótól, és elfogadhatatlan egy olyan paktum, amely nem említi a fosszilis tüzelőket. Panama és a Marshall-szigetek is bírálta a szöveget. A hétfői első tervezet hatszor említette a fosszilis tüzelőket, ez azonban az olajtermelőknek elfogadhatatlan volt. Szaúd-Arábia küldötte, Mohammad Ayoub szerint az arab országok jóhiszeműen tárgyaltak, de historikusan kis részét adják a kibocsátásoknak. Oroszország óvott a jelszavaktól, és üzemanyag-szegénységet jósolt a túl gyors kivezetés esetén. Tavaly a brazíliai COP30-on a felek megháromszorozták volna az alkalmazkodási finanszírozást; idei szövegben nincs konkrét összeg, sem bázisérték. Mohamed Adow, a Power Shift Africa munkatársa szerint a gazdag és szennyező kormányok nem érkezhetnek üres kézzel. Miatta Fahnbulleh brit energiaügyi miniszter „rendkívül csalódást keltőnek” nevezte a kudarcot. A csúcsot Antalyában rendezték, a hivatalos tárgyalásokat Ausztrália vezette; Chris Bowen ausztrál miniszter, a tárgyalások elnöke áthidalhatatlan vörös vonalakról és rendkívül bonyolult geopolitikai helyzetről beszélt. A 2026-os év a mérések szerint a valaha volt legmelegebbé válhat. A COP31 volt az első éves ENSZ-klímakonferencia, amely formálisan tárgyalta, hogy a 2015-ös párizsi cél – közel 200 ország vállalása, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-on belül tartsák a felmelegedést – nem teljesül.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔