Fizetős előnyöket javasolt a BCG az egészségügyben
A Boston Consulting Group (BCG) közpénzből készített egészségügyi tanulmányai évekig nem voltak hozzáférhetők a nyilvánosság számára. A 2020-as Projekt Hippokratész elkészítéséért bruttó 352 millió forintot fizettek, a Belügyminisztérium pedig döntés-előkészítő adatokra hivatkozva tíz évre titkosította volna az anyagot. A 2020 és 2024 között készült hat dokumentumot a Tisza-kormány november elején hozta nyilvánosságra.
A BCG 2021-es, magánegészségügyről szóló stratégiája szerint a fizetős ellátás iránti keresletet elsősorban az állami rendszer hiányosságai növelték. Egy 2018-as felmérésben a magánellátást választók 86 százaléka az alaposabb kezelést és a több orvosi időt, 84 százaléka a személyesebb bánásmódot, 83 százaléka pedig a rövidebb várakozást jelölte meg indokként. Közben a legalsó jövedelmi ötödben 2019-ben az emberek 23 százaléka költség miatt hagyott ki kezelést, 31 százalékuk pedig nem váltott ki gyógyszert.
A tanácsadó cég a közvetlen lakossági fizetések egy részét munkáltatói befizetésekre épülő kiegészítő egészségbiztosítással váltotta volna ki. Ez a NEAK által finanszírozott közellátás mellett működött volna, és az érintett munkáltatókat, illetve dolgozókat automatikusan beléptették volna, kivéve, ha külön jelezték kilépési szándékukat. A biztosításért cserébe rövidebb várakozást, tapasztaltabb orvost és több ápolói figyelmet kínáltak volna „Plusz” ellátásként, miközben az állam adókedvezménnyel vagy támogatással ösztönözte volna a részvételt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔