Japán űrszondája először hozhat mintát a Mars Phobos holdjáról
Japánból indult a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) Mars Moons Exploration (MMX) szondája, hogy mintát gyűjtsön a Mars Phobos holdjáról, majd visszahozza a Földre. Siker esetén ez lenne az első alkalom, hogy a Marsról vagy holdjairól származó anyagot földi laboratóriumokban vizsgálhatnák – írta a BBC. A szonda várhatóan 2027 augusztusában ér Phoboshoz; előbb a másik holdat, a Deimost tanulmányozza, majd a Phobosra összpontosít. Egy kisméretű rover is leszállna a felszínre, ami komoly kihívás: ilyen gyenge gravitációjú, apró égitestre még nem juttattak rovert, a közeli Mars gravitációja pedig tovább nehezíti a manővert.
A rover által kijelölt helyen maga a szonda is landol, robotkarral és két mintavevővel körülbelül 10 gramm felszíni port gyűjt. Az anyag 2031-ben, egy kapszulában tér vissza, a dél-ausztráliai Woomera-sivatagban. A Leicesteri Egyetem kutatója, Chrysa Avdellidou szerint akár egyetlen szemcsén is többféle vizsgálat elvégezhető. A mintától a Mars-holdak eredetére várnak választ: vagy ősi becsapódás törmelékéből formálódtak, vagy a külső Naprendszerből származó, a Mars által foglyul ejtett kisbolygók. A Természettudományi Múzeum munkatársa, Sara Russell, a mintaelemzés helyettese szerint a kémiai és ásványtani összetétel gyorsan eldöntheti, melyik forgatókönyv helyes. Mivel a Phobos nagyon közel kering a Marshoz, a bolygóra becsapódó aszteroidák által felvert anyag is beágyazódhatott a felszínébe, így a minta marsi szemcséket is tartalmazhat.
A NASA Perseverance rovere 2021 óta gyűjt mintákat a Marson, de a hazahozó Mars Sample Return küldetést az amerikai kongresszus finanszírozás-megvonása miatt gyakorlatilag törölték. Kína 2028-ra tervez saját marsi mintavételt, szintén 2031-es Földre juttatással. Marsi meteoritok már vannak, de a Földre érkezéskor szennyeződnek, ezért az érintetlen, közvetlen minta különösen értékes lenne.