Parlamenti választás kezdődött Izraelben a gázai háború árnyékában
Izraelben megkezdődött az első parlamenti választás a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása és a gázai háború kitörése óta. A 77 éves Benjámin Netanjahu miniszterelnök, aki 1996 óta összesen 19 évig vezette az országot, a tragédiát követően – a katonai vezetőkkel vagy az 1973-as jom kippuri háború után távozó Golda Meirrel ellentétben – nem vállalta a felelősséget, hanem a konfliktusok fenntartásával igyekezett megőrizni hatalmát és elkerülni a számonkérést. Bár pozíciója a Hezbollah és Irán elleni fellépések idején némileg stabilizálódott, a 2026-os iráni háború nem a várakozásai szerint alakult.
Netanjahu kihívója az ellenzéki szövetséget vezető volt vezérkari főnök, Gadi Ejzenkot. A brutális mesterségesintelligencia-hirdetésekkel kísért kampányt követően a mérések súlyos patthelyzetet vetítenek előre. A miniszterelnök pártja, a Likud, valamint a vallásos ultrakonzervatív és szélsőjobboldali partnerei összesen 48–50 mandátumot szerezhetnek a 120 fős törvényhozásban, míg az Ejzenkot vezette ellenzéki koalíció 54–56 helyre számíthat. A hiányzó mandátumokat a két arab pártszövetség adhatná a maga várható 14–16 képviselőjével, ám a politikai karantén miatt a nagy blokkok egyike sem tekinti őket lehetséges partnernek, így a választás után rendkívül nehéznek ígérkezik a stabil kormánytöbbség kialakítása.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔