Tajvan rekord összegű védelmi kiadást tervez Kína elleni háború elrettentésére
Lai Ching-te tajvani elnök nemzeti ünnepi beszédében azt mondta, a védelmi kiadások növelése nem provokáció, hanem a Kínával szembeni háború elrettentése. A beszéd Donald Trump amerikai elnök azon kérése után hangzott el, hogy Tajvan fizessen az amerikai védelemért. A kormány 2027-re rekord 1100 milliárd tajvani dollárt (34,5 milliárd amerikai dollár) szán védelemre, a GDP több mint 3 százalékát. A 23 milliós szigetet Peking saját területének tekinti, és nem zárta ki az erőszakot.
Lai a tajpeji elnöki hivatal előtt, több ezer ember előtt azt mondta, nem törekszenek hegemóniára. Kína katonai és szürkezónás tevékenységgel akarja megváltoztatni a Tajvani-szoros status quóját; Pekingnek tiszteletben kell tartania „a tajvani nép létezéshez való jogát”. Trump májusban felvetette, hogy a fegyvereladások Hszi Csin-pinggel folytatott alkuban cserealappá válhatnak; Tajvan 14 milliárd dolláros, Patriot légvédelmi rendszert is tartalmazó csomagra várja a jóváhagyását. A szeptemberi washingtoni Trump–Hszi csúcson Tajvant csak zárt ajtók mögött tárgyalták. Szombaton a 1911-es forradalom 115. évfordulóját ünnepelték. Washington közel ötven éve Pekinggel tart viszonyt, de maradt a fő biztonsági támasz, és üdvözölte Lai béke melletti elkötelezettségét. Peking Lait szeparatistának nevezi, soha nem mondott le az erőszakról, és elutasította a tárgyalási ajánlatokat. A vita 1949-ig nyúlik, amikor Chiang Kai-shek Mao Ce-tung győzelme után a szigetre menekült.