Drámai változás indul a horvát tengereken is

A horvát Ruđer Bošković Intézet kutatói az 1950 és 2025 között gyűjtött méréseket dolgozták fel, a kutatóhajók korai észleléseitől a modern, autonóm Argo-bóják adataiig. A vizsgált időszak utolsó szakaszában a Földközi-tenger felső 100 méteres rétegének hőmérséklete mintegy 2 °C-kal haladta meg a 20. század második felének átlagát. A felmelegedés a mélyebb vizekben is megjelenik: egyértelmű jelek vannak 300 és 1000 méter között, mérhető változások pedig az 1000–2000 méteres tartományban.

Az egész időszakra számított átlagos melegedési ütem félrevezető, mert a sebesség is nő: a változások az utóbbi évtizedekben gyorsabbá váltak. Az Adriai-tenger kiemelt szerepet játszik, mert itt sűrű víztömegek képződnek. Hideg teleken a lehűlő felszíni víz lesüllyed, magával viszi tulajdonságait a mélybe, onnan a Jón-tenger és a keleti Földközi-tenger felé áramlik. Az Adriai-tenger déli részén ezer méteres mélységben is kimutatták a felmelegedés és a sótartalom-változás kifejezett gyorsulását; a mély rétegek hosszú távú emlékezetként őrzik a folyamatokat.

A 75 év eltérő technikáival gyűjtött adatokat egységesen ellenőrizték, és vizsgálták, torzít-e a modern mérések nagyobb száma; több időszakra és módszerrel is ugyanaz a mintázat maradt. A gyorsulásban a légköri felmelegedés, a párolgás és a csapadék, a Gibraltári-szoroson átfolyó atlanti vízcsere, valamint a belső áramlási rendszer átalakulása egyaránt szerepet játszhat.