Dán tanulmány: az ADHD- és autizmusdiagnózisok növekedése részben az azonosítás bővülését tükrözi

A Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal, a „la Caixa” Alapítvány támogatásával) és az Aarhusi Egyetem kutatói a JAMA Psychiatryban közölték, hogy Dániában az ADHD-val vagy autizmus spektrumzavarral (ASD) diagnosztizált gyerekek és serdülők jellemzői az elmúlt évtizedben közelebb kerültek az átlagos népességéhez. A diagnózisok növekedése tehát részben azt is tükrözheti, hogy kit azonosítanak, nem csak azt, hogy maguk a kórképek milyen gyakorisággal alakulnak ki.

A csapat több mint 2,1 millió dán gyermek és serdülő adatait elemezte: több mint 71 ezer, 2012 és 2022 között ADHD- vagy ASD-diagnózist kapott fiatalt hasonlítottak össze több mint 713 ezer, e diagnózisok nélküli kortárssal. A diagnosztizáltaknál továbbra is gyakoribbak a korábban ismert összefüggések – koraszülöttség, alacsony születési súly, a szülők alacsonyabb iskolázottsága vagy jövedelme, pszichiátriai kórelőzmény a családban, gyakoribb egészségügyi ellátás a diagnózis előtt –, de a különbségek folyamatosan csökkentek. Az alacsony születési súlyú gyerekek a vizsgált időszak elején 54 százalékkal, a végén már csak 17 százalékkal voltak nagyobb eséllyel később diagnosztizálva, mint a normál súlyúak; hasonlóan gyengültek a koraszülöttséghez és a társadalmi-gazdasági hátrányokhoz kötődő kapcsolatok.

Magnus Elias Tarp, az Aarhusi Egyetem doktorandusza, a tanulmány első szerzője szerint a kockázati tényezők nem vesztették el a jelentőségüket, de a ma diagnosztizáltak jobban hasonlítanak a lakosságra, mint tíz éve. Oleguer Plana-Ripoll (ISGlobal és Aarhus) szerint a tudatosság, a jobb felismerés, a diagnosztikai hozzáférés és a klinikai küszöb változása is szerepet játszhat; a tanulmány nem mutat túl diagnosztizálást vagy enyhébb kórképeket, és más országokban is ellenőrizni kellene az eredményt.