Egyre veszélyesebb az Oroszországhoz kötött európai szürkezónás konfliktus
Az Európa és Oroszország közötti szürkezónás konfliktus egyre nehezebben hagyható figyelmen kívül. A Politico Europe beszélgetésében Sarah Wheaton Elisabeth Braw biztonsági szakértőt és szerzőt kérdezi arról, hogyan reagálhatna Európa a gyakoribbá és veszélyesebbé váló szabotázsakciókra, gyújtogatásokra, kibertámadásokra és a kritikus infrastruktúra elleni műveletekre. A konfliktus sajátossága, hogy az akciók sokszor a hagyományos háborús küszöb alatt maradnak, mégis közvetlen gazdasági és biztonsági következményekkel járnak.
A beszélgetés egyik fontos kérdése, hogy ki viseli a költségeket, amikor vállalatokat vagy üzleti létesítményeket vesznek célba. Braw korábbi írása szerint az európai cégek egyre inkább magukra maradnak az Oroszországhoz kötött hibrid háború következményeivel, miközben egy támadás akár halálos áldozattal is járhat. Ez felveti az állami felelősség, a védelem és a kártérítés határainak kérdését is.
A konfliktus nemcsak a szárazföldön vagy a digitális térben zajlik. Egyre vitatottabbá válnak a tengerfenék alatt húzódó kábelek, vezetékek és más infrastruktúrák, amelyek a kommunikáció, az energiaellátás és a gazdaság működése szempontjából kulcsfontosságúak. Braw új könyve, a The Undersea War: The International Battle for Supremacy at the Bottom of the World ezt a mélyben zajló nemzetközi versengést vizsgálja. A beszélgetés arra keresi a választ, hogyan készülhet fel Európa a létfontosságú rendszereket érő, nehezen azonosítható és egyre súlyosabb támadásokra.