Súlyos vereséget szenvedtek a republikánusok az amerikai félidős választásokon
Az amerikai félidős választásokon a Demokrata Párt elsöprő győzelmet aratott, megszerezve az irányítást a Képviselőházban és a Szenátusban is, ahol a mandátumok mindegyike, illetve 35 hely volt terítéken. A demokraták legalább 40 képviselőházi és hét szenátusi körzetet hódítottak el a republikánusoktól. A voksolás több államban is áttörést hozott: Texasban több mint három évtized után arattak sikert a demokraták statewide szinten, Kansas 1932 óta először delegál demokrata szenátort Washingtonba, Maine államban pedig harminc év után alulmaradt Susan Collins, a szenátusi előirányzati bizottság republikánus elnöke.
A választási eredményeket döntően meghatározta az Iránnal folytatott háború közvetlen gazdasági hatása. Az amerikai lakosságot súlyosan érintette az egekbe szökő üzemanyagár, amely a logisztikai láncokon keresztül az alapvető élelmiszerek drágulását is magával hozta, miközben a Kongresszus munkájával mindössze az emberek 14 százaléka volt elégedett.
A törvényhozás mindkét házát átvevő Demokrata Párt a felügyeleti jogkörök megerősítését ígéri: vizsgálatokat indítanak Donald Trump és csapata ellen, újra napirendre kerülhet az impeachment, valamint megnehezíthetik az elnök dolgát a Legfelsőbb Bíróság megüresedő helyeinek betöltésekor. A vereség mértéke ugyanakkor nem példátlan az amerikai történelemben; a második világháború óta több korábbi elnök – köztük Bill Clinton 1994-ben vagy Barack Obama 2010-ben – még ennél is jóval nagyobb mandátumveszteséget könyvelhetett el a félidős választásokon.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔