A magyar gyógyszerhiányok többségénél elérhető helyettesítő készítmény
Magyarországon a gyógyszerhiány legtöbbször nem azt jelenti, hogy egy szükséges kezelés egyáltalán nem érhető el. Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke szerint jellemzően egy adott gyártó készítménye vagy annak valamelyik kiszerelése hiányzik, miközben más gyártótól ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó gyógyszer beszerezhető. A beteg szempontjából ezért nem önmagában a hiánylistán szereplő termékek száma a döntő, hanem az, hogy van-e megfelelő és biztonságos terápiás alternatíva.
Súlyosabb helyzet alakul ki, ha egyszerre több gyártó ellátása kerül veszélybe, vagy maga a hatóanyag válik hozzáférhetetlenné a világpiacon. Ilyenkor akár a kezelést is módosítani kell. Európában a hiányok száma az elmúlt években, különösen a koronavírus-járvány után, főként antibiotikumok, gyermekgyógyászati készítmények és egyes krónikus betegségek gyógyszerei esetében nőtt. Gyakrabban érintettek bizonyos vakcinák, onkológiai és idegrendszeri készítmények, valamint egyes inzulinok is.
A problémák sokszor nem a patikában keletkeznek, hanem hónapokkal korábban és több ezer kilométerrel távolabb, a globális gyártási és szállítási láncban. Különösen sérülékeny az olyan termékek ellátása, amelyekből kevés gyártó és kevés alternatíva létezik; egy üzem kiesése, minőségi gondja vagy hirtelen szezonális kereslet is zavart okozhat. A geopolitikai feszültségek, az energiaárak és a szállítási problémák tovább növelik a kockázatot. Az Európai Unió Critical Medicines Act nevű jogszabálya az uniós gyártás erősítését és a túlzott egyforrású függőség csökkentését célozza.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔