Az online hússzégyenítés kevéssé változtatja meg a véleményeket
Az online hússzégyenítés inkább védekezést vált ki, mint viselkedésváltozást: a Personality and Social Psychology Bulletinben megjelent kísérletek szerint, ha a húsevés bírálata erkölcsi kudarcnak van beállítva, a fogadó fél védettebben reagál, mint ha a kritika a növényi ételek elkészítésének hiányzó konyhai tudására hivatkozik. Ugyanaz az idegentől érkező erkölcsi vád privát üzenetben erősebb ellenállást keltett, mint nyilvános kommentben, feltehetően azért, mert személyesebb támadásnak érződik. Isaac Chung, a University of Surrey Egészségtudományi Iskolájának kutatója és a Surrey County Council egészségmeghatározókat vizsgáló együttműködésének beágyazott kutatója két előregisztrált kísérletet végzett brit, közösségi médiát használó felnőtt húsevőkkel, akiket a Prolificon és egyetemi résztvevői körből toboroztak; a mintákban a nők aránya 73, illetve 61 százalék volt. A résztvevők húsételről készült fotót választottak, és elképzelték, hogy ismeretlen kommentálja a posztot. Az első, 307 fős kísérletben az erkölcsi szöveg a bolygó iránti közönyt és az erkölcsi tisztesség hiányát rótta fel, a kompetenciaalapú pedig azt, hogy a címzett törődik a környezettel, csak nem tud növényi ételeket főzni. Hétfokú skálákon a morális keretezés több védekező mutatót is emelt; a kritikus negatív szándékának észlelése mutatta a legnagyobb eltérést, átlagosan 4,82-es értékkel. A FAO szerint az állattenyésztés a üvegházhatású gázok mintegy 12 százalékáért felelős; korábbi pszichológiai munkák szerint az emberek a jellemet inkább erkölcsi, mint gyakorlati tulajdonságok alapján ítélik meg, a munkahelyi bírálat pedig akkor motivál inkább javításra, ha a kompetenciát, nem a morált célozza.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔