A szuper El Niño brutális halálozási adatokat hozhat
Katalán kutatók szerint az idei El Niño miatt a „szokásoshoz” képest több mint 100 ezerrel lesz több a halálozás; a Chicagói Egyetem tudósai még borúsabban látják a globális felmelegedés és a jelenség együttes hatását. Szeptember végén látott napvilágot az az elemzés, amely szerint a szuper El Niño globálisan módosítja a légköri keringést, a hőmérsékletet és a csapadékeloszlást, régiónként merőben eltérő következményekkel.
A Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) a korábbi El Niño-időszakok halálozásra gyakorolt hatását vizsgálta. A Nature Medicine-ben Natalia Shartova vezetésével közölt tanulmány szerint a rendkívül erős időszakok az alapszinthez képest világszerte több mint 100 000, hőséggel összefüggő többlethalálesetért tehetők felelőssé – annak ellenére, hogy a hideggel összefüggő halálozások száma hasonló mértékben csökken. A kutatók több mint 100 ország éghajlati és halálozási adatait nézték át 1980 és 2023 között, beleértve a 2015–2016-os rekordmeleg szezont is. Számításaik szerint a semleges időjáráshoz képest a rendkívül erős El Niño-években évente 107 035-tel több volt a hőség miatti haláleset, miközben 112 681-gyel csökkent a hideg okozta éves halálozás. A hőséggel összefüggő növekedés a trópusi, gazdaságilag kevésbé fejlett országokban volt a legszembetűnőbb.
Shartova szerint a két szám globális kiegyenlítődése nem jelenti, hogy az El Niño kedvező lenne az egészségre: a hőség és a hideg okozta halálozások együttese a kevésbé fejlett országokban nő, a melegedő éghajlat pedig tovább súlyosbíthatja az egyenlőtlenségeket. Az El Niño az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) meleg fázisa: a passzátszelek gyengülésével a meleg víz a Csendes-óceán nyugati részéből a trópusi övezet középső és keleti része felé áramlik, Dél-Amerika partjainál hőt és nedvességet juttat a légkörbe, és átalakítja a globális csapadékeloszlást. Az idei esemény a modern történelemben dokumentált legerősebb, valószínűleg évezredes léptékű; csúcspontját várhatóan decemberben éri el. Már most sújtja a tengeri élővilágot, heves esőzéseket, áradásokat és máshol erdőtüzeket okoz. Egy előrejelzés szerint 2027-ben az El Niño miatt olyan meleg lehet, mint a 2040-es évek elején. A Copernicus szerint a világ óceánjain a mérések történetének legmelegebb júniusát regisztrálták, és 2026-ban új rekordok születhetnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔