Az Alzheimer egymillió magyart érint, az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy késleltethető lenne

Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense az MTI-nek elmondta: az Alzheimer-kór idegrendszeri elfajulásos betegség, a demencia leggyakoribb oka. A demencia olyan szellemi hanyatlás, amelynél a beteg a mindennapokban is segítségre szorul. A demenciák 70–80 százalékát az Alzheimer okozza. Pontos adatok nincsenek: becslés szerint a 65 év felettiek 10 százaléka, mintegy 200–300 ezer ember érintett; hozzátartozókkal és gondozókkal együtt közel egymillióan, a lakosság 10 százaléka.

A tünetek alapján csak valószínűségi diagnózis adható, biztosat a szövettan mond. A pontos ok nem ismert; szerepet játszhat a genetikai hajlam, és a szakirodalom többnyire 14 rizikófaktort említ, köztük a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a depressziót, az alkoholt, a dohányzást, az elhízást, a szellemi és fizikai inaktivitást, valamint a szociális kapcsolatok elapadását. A kór progresszív, üteme kiszámíthatatlan: elhúzódhat évtizedekig, máskor évek alatt súlyosbodik. Hatékony gyógyszeres kezelése nincs, ezért fontos a korai felismerés. Az egészséges életmód, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kezelése javíthat az életminőségen; hormonális eltérés vagy vitaminhiány, például B12-hiány is szerepet játszhat. Elsőként a háziorvost kell felkeresni.

Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője szerint 65 éves kortól gyorsan nő a betegek aránya, a 80 év felettieknek akár 30–40 százaléka is demens lehet. Nemzetközi felmérések szerint az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető. Fiatalon számít az egészségtudatos nevelés és a neuroplaszticitás erősítése színvonalas oktatással; felnőttkorban a táplálkozás, a mozgás, a stresszmentes élet, az alkohol mellőzése, valamint a szív-ér rendszeri betegségek és a cukorbetegség kezelése. Magyarországon a diagnózis gyakran késői, jellemzően középsúlyos–súlyos stádiumban. A terheket túlnyomórészt a családok viselik, kevés az állami segítség. Az ország két évtizede elfogadta az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményét, a magyar jogszabályok azonban nem ennek megfelelően kezelik a demens betegek otthoni ápolását: a hozzátartozók gyakran munkahelyüket is feláldozzák, és legfeljebb havi 50 ezer forint ápolási díjat kaphatnak.