Dobra Viktor: Magyarország első óriástoronyugrója világversenyen

Dobra Viktor sporttörténelmet írt: Magyarország első óriástoronyugrójaként indulhatott világversenyen, bevonulása mérföldkő a magyar ugrósportban. A Magyar Nemzet interjújában a becsapódás erejét számokkal írja le: 20 méterről 71 km/órás, 27 méterről akár 85 km/órás sebességgel érkezik a vízbe, ami a hetedik, illetve a kilencedik emeletnek felel meg; a másodperc törtrésze alatt lelassulni a sérülések fő forrása, ha rossz a szög vagy nem elég feszes a test. 2025-ben 16 méterről mellkassal, kissé előre dőlve ért vizet: két napig vért köhögött, tüdőhólyagocskái szétdurrantak, a bordái környékén zúzódott, mégis ugrott aznap még hármat közös fotókhoz.

Korábban atlétaként versenyzett, sérülések miatt hagyta abba. Gyerekként fákról és hajókról ugrált, a nagymamájánál látott sziklaugrókat; a bátyja a mostari Öreg-hídról, 23 méterről akart ugrani, ezért köztes magasságot kerestek, és a Duna Arénában 10 méterről szeretett bele a sportba. Idehaza még nem volt óriástoronyugrás, Svájcban fogadták, az első napon 20 méterről talpast ugrott. Magyarországon a Duna Aréna 10 méteres tornyán és trambulinparkban edz, 20 méteren itthon még nem tud; nagyrészt önmagát edzi, heti két-háromszor a Rugóláb Lendület Sport Egyesületnél kap visszajelzést. 2023-ban tűzte ki, hogy úttörő lesz; holland barátja jelezte, hogy a 2026-os párizsi Eb-n 20, nem 27 méterről ugranak (a vb-n 27 méter a táv). Videóit a Magyar Műugró Szövetség továbbította, megkapta a versenyengedélyt; a 2027-es budapesti vizes-vb-re egyelőre kicsi az esélye. Azt mondja, a félelem adja meg számára a tökéletes boldogságot.