A magyarok egészséges életévei nem érik el a 65 éves nyugdíjkorhatárt
Magyarországon 2024-ben születéskor átlagosan 63,3 olyan életévre lehetett számítani, amelyet tartós, egészséggel összefüggő tevékenységkorlátozottság nélkül tölthetünk el. Ez 1,9 évvel maradt el az Európai Unió 65,2 éves átlagától, és azt mutatja, hogy a magyar érték továbbra sem éri el a 65 éves nyugdíjkorhatárt. A mutató nem azt jelenti, hogy mindenki pontosan ugyanabban az életkorban betegszik meg, hanem a halálozási és egészségi viszonyok alapján becsüli meg az egészségkorlátozás nélküli évek számát.
Az uniós országok között nagy különbségek vannak: Olaszországban 73,4, Máltán 70,6, Görögországban 69,9 egészséges életévet mértek, míg Lettországban csak 52,5-öt. A szomszédos és visegrádi országok közül Szlovénia 67,5, Románia 65,0, Lengyelország 64,7, Horvátország 63,1, Csehország 62,4, Ausztria pedig 60,4 évvel szerepelt az adatsorban.
Magyarországon a férfiak 62,3, a nők 64,3 egészséges életévre számíthattak 2024-ben, miközben az uniós átlag 64,8, illetve 65,5 év volt. Hosszabb távon jelentős javulás történt: 2006 óta a férfiaknál 7,6, a nőknél 6,7 évvel nőtt a mutató. A javulás azonban 2023 után megtorpant. Regionálisan is komoly eltérések láthatók: 2025-ben Budapesten 68,0 év volt a férfiak és 68,8 év a nők értéke, Észak-Magyarországon viszont mindössze 58,9, illetve 61,6 év.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔