Az euró bevezetésének előnyeiről és a 2027-es kockázatokról vitáztak
A Forbes Money Summit 2026 rendezvényén az euró bevezetésének lehetőségeiről és a magyar gazdaság előtt álló nehézségekről vitázott Cselovszki Róbert, az Erste Magyarország vezérigazgató-helyettese, valamint Fazekas Gábor, az OTP Global Markets igazgatója. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője és Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője a gazdasági kilátásokat értékelte. Kármán András szerint 2030-ig megteremthetők az euró bevezetésének feltételei, ehhez azonban teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat: a hiányt a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni, mérsékelni kell az államadósságot és az inflációt, valamint megfelelő kamatszintet kell elérni. A forintnak emellett legalább két évet kell töltenie az ERM II rendszerben. Kurali Zoltán szerint Magyarország 2029-ben léphetne be ebbe a mechanizmusba, így az euró legkorábban 2032-ben válthatná fel a forintot.
A szakértők szerint már az is fontos eredmény lenne, ha az ország olyan helyzetbe kerülne, hogy bármikor csatlakozhasson az euróövezethez. A költségvetési kiigazítás elkerülhetetlen: a 2026-os hiánycélt a korábbi 3,7 százalékról 7,5 százalékra emelték, bár ez 2029 körül jelentősebb beavatkozás nélkül is 4,3 százalékra mérséklődhet. A befektetők egy része 2027-re 5 százalék körüli hiányt is elfogadhatónak tartana, mások négyessel kezdődő értéket várnak. Bulgária példája alapján évi 0,5–0,9 százalékpontos csökkentés is működhetne. A 2027-es költségvetés terve ezért azt is megmutatja majd, miként próbálja a kormány összeegyeztetni a hiánycsökkentést a szükséges beruházásokkal.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔