Trump dilemmája elé állította az európai szélsőjobbot a republikánusok veresége
Az amerikai félidős választásokon elszenvedett történelmi republikánus vereség újra nehéz helyzetbe hozta Európa szélsőjobboldali vezetőit. Marine Le Pen, Giorgia Meloni és más populista politikusok továbbra is rokonszenveznek Donald Trump kemény határpolitikájával, kultúrharcos üzeneteivel és globalizációellenes irányvonalával, ám az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, Európával szembeni megbízhatatlansága, protekcionizmusa és személyes konfliktusai választási kockázatot jelentenek számukra. Különösen nehéz összeegyeztetni a nemzeti szuverenitás hangsúlyozását Trump Grönlanddal kapcsolatos területi fenyegetéseivel és büntetővámjaival.
A republikánusok veresége után több európai párt igyekezett világosabb távolságot tartani a Fehér Háztól, miközben személyesen nem támadták Trumpot. Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője az Irán elleni amerikai támadások gazdasági következményeit bírálta. Alice Weidel, az Alternative für Deutschland társelnöke szerint Trump megszegte be nem avatkozást ígérő kampányígéretét, Roberto Vannacci pedig úgy vélte, hogy az eredmény a választási ígéretek be nem tartásának veszélyeit mutatja. A spanyol Santiago Abascal kijelentette, hogy ő Spanyolországban van, nem Michiganben, és nem különösebben érdekli, mi történik máshol.
A vereség ugyanakkor receptet is kínál az ellenzéki európai radikális jobboldalnak: az infláció, a dráguló lakhatás és a csökkenő vásárlóerő kormányellenes szavazatokká alakítható. Bardella az energiaárak és az üzemanyagok áfájának csökkentését ígéri, Spanyolországban pedig a Vox a megfizethetetlen lakhatást és a megélhetési költségeket használja Pedro Sánchez kormányának bírálatára. A hatalmon lévő Giorgia Meloni számára ez figyelmeztetés, mivel Olaszországban már tiltakozások is zajlottak az üzemanyagárak és az infláció miatt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔