Hét stratégiai cél mentén alakítják át a magyar sportirányítást
Pósfai Gábor sportért felelős belügyminiszter a Testnevelési Egyetemen ismertette a magyar sportirányítás átalakításának hét stratégiai célját. A reform a sportfinanszírozás átszervezését, a lakosság aktívabbá tételét, a versenysport eredményességének megőrzését, az utánpótlás- és iskolai sport erősítését, a sportlétesítmények fenntartható működtetését, a nagy események költséghatékonyabb rendezését, valamint a sportirányítás és a szabályozás módosítását foglalja magában.
A sport állami támogatása 2027-ben 453 milliárd forint marad, de a finanszírozás alapvetően egycsatornás, a sportállamtitkárságon keresztül működő rendszerbe kerülne. A TAO-rendszert kivezetik, az ekhós adózás határértékét 500 millióról 60 millió forintra csökkentik, miközben piaci szponzorációt és adókedvezményes megoldásokat ösztönöznének. A 2026 végéig beragadt vagy le nem hívott TAO-összegeket 2027 első felében közvetlen állami támogatásként pótolnák.
A miniszter szerint 2011 óta 1821 milliárd forint jutott a hat látványcsapatsportágra, de az ellenőrzés és az átláthatóság nem volt megfelelő, és a lakosság sportolási szokásai sem javultak eléggé: 46 százalék soha nem sportol, 24 százalék pedig egyáltalán nem mozog. Kiemelt feladat marad az utánpótlás, a mindennapos testnevelés és az iskolák, illetve egyesületek összekapcsolása. A 15 ezer milliárd forint értékű sportinfrastruktúra fenntartható működtetésére, valamint a nemzetközi versenyek költséghatékonyabb megrendezésére új szempontokat vezetnének be.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔