Strik EP-jelentéstevő: a magyar reformok részben elkészültek, a kép vegyes
Tineke Strik, az Európai Parlament holland képviselője és a 2018-ban Magyarország ellen indított hetedik cikkes eljárás EP-jelentéstevője a november közepi brüsszeli plenáris ülésen a Telexnek azt mondta: pozitív meglepetés volt számára, hogy több, viszonylag jelentős reformot már végrehajtottak. Az eljárást nem azért indították, mert Orbán Viktor volt hatalmon, hanem a hiányosságok és a jogsértések kockázata miatt, ezért hirtelen megszüntetése szerinte értelmetlen lenne. A Tisza Párt európai pártcsaládja, az Európai Néppárt viszont úgy látja, most jött el az ideje a lezárásnak, amit a képviselők akár decemberben is kezdeményezhetnének.
Strik tagja volt annak a küldöttségnek, amely nagyjából három hete járt Budapesten; a vezető, Sophie Wilmès akkor érezhető változásról és hiányosságokról is beszélt, a képviselők 12 éves mandátumkorlátozását pedig aggasztónak tartotta. A választás után több mint fél évvel Strik dicsérte a korrupcióellenes fellépést, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását és az egyenlőtlen állami médiatámogatások leállítását. Kiemelte a gyermekvédelmi törvény módosítását is: a korábbi LMBTQ-ellenes szakaszok miatt 2021-ben kötelezettségszegési eljárás indult, és az uniós bíróság először mondta ki egy tagállamról, hogy sérültek a második cikkben felsorolt alapvető európai értékek. Szerinte a családjogban és az Alaptörvényben még diszkriminatív rendelkezések maradtak, ezeken már dolgoznak; a helyi önazonossági törvény a roma lakosság letelepedését korlátozhatja, a menekültügyi szabályokat pedig Magyarország a mai napig nem orvosolta, ezért napi egymillió eurót kell fizetnie. Az LMBTQ-jogokat korlátozó szabályok szerinte azonnal módosíthatók lennének.
Strukturáltabb társadalmi konzultációt sürgetett: a Fidesz-kormány hibája volt, hogy a jogalkotás nem volt átlátható, a szabályokat többnyire rendeleti úton változtatták, a parlamentnek sem jutott valódi szerep. Az igazságszolgáltatásban nagyobb automatikus ügyelosztást vár, hogy ne lehessen befolyásolni, ki melyik ügyet kapja. Arról, hogy korábbi kormánypárti politikusokat is utolért az igazságszolgáltatás, azt mondta: semmi sem utal politikai bosszúra, inkább erővel való visszaélés alapos vizsgálatára; ők a függetlenséget nézik, nem az egyes ügyeket. A végrehajtó hatalom vezetőinek és az államfőnek a mandátumkorlátozását rendben lévőnek tartja, a választott országgyűlési képviselőknél viszont nem tartja egészségesnek parlamentáris rendszerben: a pártoknak kell jelölniük, a döntést a választókra kell bízni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔