Egy magyar kiadó forradalmi modellt hirdet, amelyről a szerzőknek érdemes hallgatniuk

Egy amerikai kutatás szerint a laikusok nem ismerték fel a mesterséges intelligenciával készült szöveget, sőt magasabbra értékelték az emberinél; a detektorok megbízhatatlanok, ezért szinte lehetetlen bárkire rábizonyítani a géphasználatot. Magyarországon nincs kötelező MI-jelölés a könyvborítókon, az uniós szabályok a deepfake-ekre és bizonyos közérdekű tartalmakra vonatkoznak, a könyvkiadásra nem. Mosolygó-Marján Erzsébet, a HM Könyvek ügyvezetője szerint az olvasó gyakran nem tudhatja, emberi alkotásért fizetett-e. A kiadó tulajdonosa a kész könyv utólagos átvilágítása helyett a kéziratváltozatok, jegyzetek és a szerkesztői levelezés dokumentálását szorgalmazza, miután a ChatGPT 2022 óta tömegessé tette a hosszabb szövegek generálását. Ha az MI megírja a fejezeteket, a szerző pedig csak néhány mondatot módosít, az már érdemi gépi közreműködés.

A magyar piacon 2022-ben még csaknem 44 millió példány jelent meg, két évvel később 35,3 millió, közel húsz százalékos visszaesés; a címek száma 17 776-ról 15 866-ra csökkent. Több mint 14 ezer amazoni e-könyv vizsgálata szerint 2023 és 2026 között az eladást produkáló címek száma több mint tizenkilencszeresére, a negyedéves bevétel csaknem kilencszeresére nőtt. Az érdemi gépi szöveget tartalmazó könyvek a kínálat ötödét adták, az eladásokból csak mintegy 12 százalékkal részesedtek, mennyiségükkel mégis kiszoríthatják az emberi szerzőket. A jelölés hiánya ezért szakmai és fogyasztóvédelmi kérdés is.