A Covid óta csökken a gyermekkori oltások beadása az Európai Unióban
Egy olasz kutatás szerint a Covid-világjárvány után megtört a gyermekkori oltások beadásának korábbi, évtizedeken át tartó növekedése az Európai Unióban. A vizsgálat hét vakcina trendjeit követte a 27 tagállamban: a torokgyík, a tetanusz és a szamárköhögés, a hepatitis B, a Haemophilus influenzae-B, a kanyaró, a pneumococcus, a gyermekbénulás és a rózsahimlő elleni oltásokét. Míg 1980-tól jellemzően javultak az átoltottsági adatok, 2019 és 2022 között megfordult a folyamat, 2024-re pedig már több oltásnál csökkenést mértek.
Az EU 27 országából 16-ban a vizsgált hét vakcina közül legalább négynél visszaesést mutattak ki. Különösen Csehországban, Hollandiában, Észtországban, Romániában, Szlovéniában, Litvániában és Írországban romlottak a trendek. A legnagyobb visszaesés a HIB- és a gyermekbénulás elleni oltásoknál jelentkezett; Csehországban 2022 és 2024 között hozzávetőleg 7–9 százalékkal csökkent az átoltottság. Bulgáriában, Cipruson, Írországban, Hollandiában, Romániában és Svédországban mind a hét vakcinánál romló tendencia látszott.
Magyarország ezzel szemben Luxemburg mellett a legjobban teljesítő országok közé került: hat oltásnál javulást mértek, az összesített átoltottság pedig legalább 95 százalékos. A kutatók szerint a javuláshoz az oltásokba vetett bizalom helyreállítására, érthetőbb tájékoztatásra és jobb hozzáférésre van szükség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔