Szeptember végéig kivonulnak az amerikaiak Irakból, véget ér a magyar misszió is

Az Egyesült Államok szeptember 30-ig kivonja erőit Irakból, teljesítve a két ország 2024-ben kötött megállapodását, és lezárva a közel negyedszázados amerikai katonai jelenlétet. A Watson Institute számításai szerint az iraki és szíriai háború 2003 és 2023 között legalább 1800 milliárd dollárba került az Egyesült Államoknak; a veteránok ellátásával és nyugdíjával együtt a kiadások 2050-re elérhetik a 2890 milliárd dollárt.

A távozással a magyar katonai misszió is véget ér. Az Iszlám Állam elleni koalíció részeként Erbílben legfeljebb 20, váltások idején 40 magyar katona végzett kiképzési, tanácsadói, segítségnyújtási és csapatkísérői feladatokat. Bár a kormány 2026. december 31-ig hosszabbította meg a küldetést, az Irán elleni amerikai–izraeli háború után az erbíli bázis iráni megtorlócsapások célpontjává vált, ezért a katonákat és diplomatákat március 14-én kivonták. A Hungary Helps és az Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius programjai folytatódnak.

A hírszerzési értékelések szerint az Iszlám Állam ma jóval gyengébb, tavaly Irakban 12 támadásban öt ember halt meg. Nagyobb kockázatot jelentenek a milíciák: legalább hatmillió fegyver lehet közkézen, a több mint 60 frakciót összefogó Népi Mobilizációs Erők létszáma 220 ezer. Irakot közben súlyos gazdasági veszteség éri: a kőolajexport napi 3,4 millió hordóról júliusra 1,35 millióra esett, augusztusban 2,3 millióra javult, a konfliktus kárát pedig Bagdad legalább 60 milliárd dollárra becsüli.