Lula győzelme fordulópont lehet Latin-Amerikában
A 80 éves Luiz Inacio Lula da Silva elnök figyelemre méltó győzelmet aratott a brazíliai elnökválasztás második fordulójában, megszerezve a voksok 51,8 százalékát a 48,2 százalékot elérő Flavio Bolsonaróval szemben. Az eredmény a közvélemény-kutatásokra is rácáfolt, miután az első körben a korábbi elnök, Jair Bolsonaro fia még 47–45 százalékos arányban vezetett. Lula diadala nemcsak a szélsőjobboldal hatalomba való visszatérését állította meg Brazíliában, hanem megtörte a jobboldali győzelmek sorozatát a térségben, és komoly csapást mért Donald Trump amerikai elnök beavatkozási politikájára.
A győzelemhez a Munkáspárt háromhetes mozgósítása vezetett, amely a gazdasági sikerekre épített: a brazil gazdaság 9,2 százalékkal nőtt 2023 és 2025 között, a munkanélküliség 5,4 százalékos rekordmélypontra esett 2026-ra, az ország lekerült az ENSZ éhezési térképéről, az amazóniai erdőirtás pedig évtizedes mélypontra süllyedt. A társadalmi elégedetlenségre válaszul Lula átfogó adósságkönnyítést, a szerencsejáték korlátozását és az ötnapos munkahét bevezetését hirdette meg.
Flavio Bolsonaro ezzel szemben kiadáscsökkentést, privatizációt és szigorú biztonságpolitikai intézkedéseket ígért, továbbá kegyelmet apjának, akit korábban 27 évre ítéltek a 2022-es választási eredmény megdöntésére szőtt összeesküvés miatt. A választás tétjét növelte Washington nyílt beavatkozása is: Trump a Fehér Házban fogadta a fiatalabb Bolsonarót, miközben kormánya védővámokkal és szankciókkal próbálta befolyásolni a brazil belpolitikát.