Orbán Anita: vannak stratégiai érdekek, amelyek kormányváltással sem változnak
Fél évvel a Tisza-kormány hivatalba lépése után tartotta első kétoldalú külügyminiszteri találkozóját Orbán Anita az amerikai külügyminiszterrel, Marco Rubióval. Két szándéknyilatkozatot írtak alá: egyet az energetikai biztonságról, valamint a kőolaj- és földgáz-infrastruktúra regionális fejlesztéséről, egyet pedig a terrorizmus elleni küzdelem jegyében a szélsőbaloldali szervezetekkel szembeni fellépésről és az ehhez szükséges információcseréről. A Telexnek adott első interjújában Orbán Anita az amerikai, az energiapolitikai, a nyugat-balkáni és ukrajnai, valamint az orosz kapcsolatokról, a Fidesz-kormány alatti orosz befolyásról és elődje, Szijjártó Péter szerepének vizsgálatáról is beszélt. A tíz orosz diplomata kiutasításával lezártnak tekintik az ügyet; további nagykövetek hazarendelését nem tervezik, hacsak az átvilágítás nem indokolja. Az Egyesült Államokat a világ GDP-jének 25 százalékát adó, katonailag és energetikailag is kulcsfontosságú partnernek nevezte: harmadik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, 1400 céggel, több mint 100 ezer foglalkoztatottal, a NATO legerősebb tagja, a világ első számú földgáz- és harmadik legnagyobb kőolajexportőre. A belbiztonsági miniszterrel, a pénzügyminiszter helyettesével és az elnök energetikai főtanácsadójával is találkozott, járt energetikai szakértői egyeztetéseken, 1956-os ünnepségen és a kommunizmus áldozatainak múzeumában. A terrorizmusellenes megállapodás szerinte információ- és tapasztalatcseréről szól, nem érint kiadatást, és nincs mentelmi jogi következménye; a kormányzat minden ideológiájú terrorizmust elítél. Egy két évvel ezelőtti EP-szavazásról külügyminiszterként nem kívánt nyilatkozni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔