Tiszás ügynökbotrány: tisztáznák az érintettek a múltjukat
Az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozatala után több ismert közéleti szereplő is határozottan visszautasította az ügynökvádakat, tisztázva a múltját. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere jelezte, hogy az átvilágító bírák 1999-es határozata és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) igazolása szerint sem találtak róla terhelő adatot, és már egy 2005-ös feljelentés nyomán vizsgálta az ügyét az ügyészség. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök kapcsán az egyházmegye közölte: a püspök 2009-ben jogerősen megnyerte a rágalmazási pert, miután kiderült, hogy a beszervezési kísérlet sikertelen maradt. Szikora Róbert zenész szintén alaptalannak nevezte a gyanúsítást, leszögezve, hogy a róla kiállított 6-os karton ellenére sosem jelentett, és meg sem kísérelték beszervezni.
A botrány középpontjába került az MDF-alapító Lezsák Sándor is, akiről az ÁBTL vezetőjének tájékoztatása alapján kiderült: egy informatikai hiba miatt került a megfigyeltek közül az ügynökök közé, és több mint 160 másik ember neve is tévesen szerepel az adatbázisban. A tévedés miatt Magyar Péter a közösségi oldalán kért elnézést tőle. Az eset kapcsán a Fidesz és a KDNP sajtótájékoztatón kérte számon Magyar Péter felelősségét, egyúttal Tarr Zoltán lemondását követelték, miközben Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő is rámutatott az állambiztonsági aktákban szereplő súlyos tárgyi tévedésekre.