Ólomból készült Vénusz-szobrocskát találtak a régészek a pilisszentiváni római kori lelőhelyen

Szeptember 23-án zárult le az idei ásatás a Pilisszentiván határában fekvő Hárs-erdőben, ahol egy legalább háromhektáros, egykori római kori falutelepülés, azaz vicus maradványait kutatják a szakemberek. Az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének munkatársa, Simon Bence vezetésével zajló feltárás legizgalmasabb lelete egy apró, fémdetektorral megtalált ólomszobor lett. A tárgy egy úgynevezett Venus Pudicát, azaz „szemérmes Vénuszt” ábrázol: ez az ókori Aphrodité-szobrokból eredeztethető klasszikus típus a testét és meztelenségét a kezével részben elfedő istennőt jeleníti meg.

A sajtóban „Pilisi Vénuszként” is emlegetett figura rendkívüli tudományos jelentőséggel bír, ugyanis a 2009-ben felfedezett Hárs-erdei lelőhely történetében ez a legelső olyan lelet, amely vallási vonatkozású. A tárgy közvetlen bizonyítékot szolgáltat a település lakóinak egykori hitvilágáról és a római kultúrához való szerves kapcsolódásáról. A korábbi geofizikai felmérések, magnetométeres és földradaros vizsgálatok kőalapozású épületeket és úthálózatot tártak fel a területen, igazolva, hogy a lakók már a Kr. u. 1–2. század fordulóján római életmódot folytattak.

A mostani kutatásban az ELTE régészhallgatói mellett az Archeovertex Kft. szakemberei és önkéntesek is részt vettek. A munkálatok fókuszában a Hársas-forrás környéki építmények álltak: az „E” jelű épület lakórészén és előterén túl egy kőlapokkal fedett gazdasági udvart is azonosítottak, emellett egy ólmozott bronztükör töredéke, fibulák, érmék, valamint az északi omladékrétegből egy ép vasfogó és több sértetlen kerámiaedény is napvilágra került.