Az adatközpontok elleni tiltakozások próbára teszik Európa AI-ambícióit

Az AI-hoz szükséges hatalmas adatközpontok Európa-szerte tiltakozásokat váltanak ki; az üzemeltetők digitális szuverenitást és energiafüggetlenséget ígérnek. Sok kormány és vállalat a kontinensen tárolná az adatokat az Egyesült Államok helyett. A német gazdasági minisztérium szerint a hűtés kilowattóránként átlagosan 0,4–4,4 liter vizet használ. A most zárult nyár volt a legmelegebb Európában; egyes helyeken a lakosság, a mezőgazdaság és az atomerőművek vízhasználatát korlátozták. A finn Fingrid szerint az áramigény csaknem 40 százalékkal nőne, ha minden aláírt csatlakozási szerződésű projektet megvalósítanának. Az Európai Bizottság a héten átláthatósági rendszert indított: 500 kilowatt felett hatékonysági osztályzat jár, a hulladékhő hasznosítását is beleszámítva. Teresa Ribera ügyvezető alelnök szerint a kapacitás megháromszorozása nem jelentheti a hálózatokra, a vízre és az energiaszámlákra nehezedő nyomás megháromszorozását. A legerősebb központokat Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs és Dublin (FLAP-D) közelében építették; a CBRE szerint a hálózati korlátok miatt Groningen, Barcelona, Brüsszel és vidék kap szerepet. Linzben százak tüntettek a Google kronstorfi tervei ellen, Sally Rooney pedig klímapolitikai alapon megdöntötte a killalai engedélyt. Etrechetben Florence Laurent polgármester és több tisztségviselő lemondott a Google 880 megawatt és 1,1 gigawatt közötti, atomerőműnyi tervéről. Marseille-ben 30 százalékkal kevesebb áramot és vizet nem használó hűtést ígérnek; Skandináviában a hulladékhőt távfűtésbe vezetik.