A Mazsihisz tényfeltáró bizottságot hoz létre az ügynöklisták miatt
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tényfeltáró testületet hoz létre az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala miatt. A Zsidó Emlékezet Bizottságát Novák Attila történész vezeti; a Mazsihisznál hosszabb ideje készültek a felállításra. Hasonló csoportok más felekezeteknél már működnek: a Magyarországi Evangélikus Egyházban például húsz éve.
Novák szerint nem feltétlenül konkrét ügyekre, inkább történetekre lehet számítani. Hosszú évek óta kutatja a magyar zsidóság állambiztonsági érintettségét; számos név már nyilvános, kutatók foglalkoznak a témával, könyvek is születtek. Várhatók meglepetések: az egyházi vezetés alsóbb szintjein tevékenykedőkről is kiderülhet, hogy ügynökök voltak. A nyitottaktak.hu adatbázis megnyitása után szerinte biztosan előkerülnek zsidó hitközségeket érintő esetek, mert az állambiztonság a zsidó felekezet mellett más egyházak vezetésében is jelentős befolyást szerzett.
A bizottság tudományos szempontból vizsgálná a feltárt történeteket, segítséget nyújtana az érintettek hozzátartozóinak, leszármazottainak, és a nyilvánosságot is tájékoztatná. Magyar Péter miniszterelnök a napokban azt hangsúlyozta, hogy nem egyes személyeket, hanem a kort kell elítélni. Novák nem számít arra, hogy a listák jelentősen hatnának a mai zsidó közösségre: az állambiztonsági iratok egy része, köztük számos hatos karton, a nyolcvanas években megsemmisült, az érintettek többsége már nem él. Ugyanakkor biztosan lesznek meglepetések.
A történész a történeti távlatot és a felelősséget tartja fontosnak, nem az egyéni hibáztatást. A rendszerváltozás óta eltelt 36 évben az akták nyilvánosságra hozatala szerinte a magyar politika régi adóssága volt. Ha köztiszteletben álló rabbik vagy más egyházi tisztségviselők érintettsége kiderül, pontosan dokumentálni kell, hol, mikor és milyen körülmények között szervezték be őket. A cikk alapjául Zsámboki Zsolt interjúja szolgált.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔