Az Ocarina of Time Switch 2-es feldolgozása túlbonyolította a tárgykezelést
A The Legend of Zelda: Ocarina of Time Switch 2-re készült feldolgozása alapvetően megőrzi az eredeti Nintendo 64-es játék koncentrált felépítését és hangulatát. Nem alakítja át Hyrule Fieldet hatalmas, feladatokkal zsúfolt nyílt világgá, és inkább arra törekszik, hogy a klasszikus működő elemei érintetlenek maradjanak. Egy fontos kezelési megoldásban azonban a készítők a modernebb Zelda-játékok egyik legvitatottabb örökségét is átvették.
A tárgyak gyorsmenüje egyetlen vízszintes sorba rendezi Link eszközeit, varázslatait és palackjait. Az ocarina, a maszkok és a csizmák közvetlenül a D-padra kerültek, ami kényelmesebbé teszi a gyakran használt tárgyak elérését, a többi felszerelés viszont ugyanazon az egyetlen menüponton osztozik. A játékosnak ezért sokszor hosszasan kell görgetnie, ha egy sor végén található tárgyra, például a Megaton Hammerre van szüksége.
A megoldás a Breath of the Wildból származik, ahol a törékeny fegyverek közötti váltás miatt vezették be a hasonló, lineáris felületet. A Tears of the Kingdomban a fúzió és az Ultrahand miatt a rendszer még nehézkesebbé vált, az Echoes of Wisdom pedig 127 idézhető visszhangot zsúfolt ugyanilyen sorba. Az Ocarina of Time remake-jében a helyzet kezelhetőbb, de a cikk szerint még mindig előfordul, hogy gyorsabb megnyitni a szünetmenüt és hagyományosan kiválasztani a kívánt tárgyat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔