Ismét kötelező a kamarai tagság orvosoknak, fogorvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak

Az Országgyűlés kedden, a kormány kezdeményezésére, 135 igen és 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az egészségügyről szóló törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló jogszabály módosítását, és ezzel visszaállította a kötelező kamarai tagságot orvosok, fogorvosok és egészségügyi szakdolgozók számára. A preambulum szerint a magas színvonalú, biztonságos és betegközpontú ellátás feltétele többek között a szakmai önkormányzathoz való jog, a kamarák függetlensége és az etikai követelmények érvényesülése. A szabály valamennyi egészségügyi szakképesítéshez kötött tevékenységre kiterjeszti a kamarai tagság általános kötelezettségét, az orvosi hivatásnál pedig az etikai eljárások lefolytatását ismét kamarai feladatkörbe helyezi.

Hatályon kívül került a 2023-ban bevezetett rendelkezés, amely szerint orvosok, fogorvosok, valamint bizonyos, nem orvos- és egészségtudományi alapszakképesítéssel, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel rendelkező dolgozók kamarai tagság nélkül is végezhettek egészségügyi tevékenységet. Az új előírás szerint csak az praktizálhat, aki tagja a szakképesítése szerint illetékes szakmai kamarának. Az orvosoknak a hatálybalépéstől számított 30 napon belül kell kérniük felvételüket a Magyar Orvosi Kamarába; ha a határidőig nem nyújtanak be kérelmet, a lejáratot követő 45. naptól nem végezhetnek egészségügyi tevékenységet. A tagdíjfizetés a kérelem benyújtását követő második hónap első napjától terheli a felvett tagot; a meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozás, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be. A kamarai alaptagdíj havi 4100 forint. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A folyamatban lévő etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak december 31-ig kell lezárnia, a le nem zárt ügyeket 2027. január 10-ig a Magyar Orvosi Kamarához teszi át. Az ügyintézési határidő 45 napról 60 napra nő, és az ülések a panaszos vagy az eljárás alá vont kérésére elektronikus hírközlő eszközzel is tarthatók. A kamarák köztestületi szerepe erősödik: jogszabályt kezdeményezhetnek, véleményezhetik az egészségpolitikát, a szervezeti-működési rendet és a fejlesztési irányokat érintő állami, egészségbiztosítási és önkormányzati döntéseket, valamint a szakmai irányelveket, protokollokat és módszertani leveleket. Közreműködnek a továbbképzések tartalmában és témaköreiben, a minimumfeltételek kidolgozásában, a képzőhelyek akkreditációjában és a szakképzések minősítésében. Szakterületüknek megfelelően tanácskozási jogú tagot delegálhatnak a fekvőbeteg-intézmények kórházi felügyelőtanácsaiba és az orvos- és egészségtudományi egyetemek klinikai központi tanácsaiba, évente pedig tájékoztatják az Országgyűlés illetékes bizottságát. A Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot kap a vezetői alkalmasság kérdésében állami és önkormányzati fenntartású szolgáltatóknál, egészségbiztosítási szerveknél, valamint az egyetemek orvos- és szakképzést végző karainál. Az országos és területi elnökök azonos tisztségre legfeljebb két teljes választási ciklusra, összesen legfeljebb tíz évre választhatók.