Konstantinápolytól Isztambulig – a londoni V&A két birodalom kincseit mutatja be
A londoni Victoria and Albert Múzeum (V&A) „Konstantinápolytól Isztambulig” című tárlata két birodalom kincseit ütközteti: a bizánci fővárost, amelyet hivatalosan 330. május 11-én avattak fel Konstantinápolyként, és az 1453-as oszmán hódítás után Isztambullá vált várost. A Guardian szerint a két „eltűnt világ” – az Oszmán Birodalom 1922-ben oszlott fel – együtt egy időt feledtető, arany- és elefántcsont-ragyogású blockbustert ad.
A mártír apátnő, Szent Eudokia bizánci márványikonja színes üvegberakással, drágakő koronával, gyémántmintás, gyöngyös-smaragdos ruhával Klimtre emlékeztet, de 1929-ig nem tárták fel, így nem hathatott rá. Az oszmán oldalon egy 16. századi kaftán – valószínűleg II. Szelim szultáné – sárga fényt és geometrikus fehér, virág- és napkorong-mintát ad; anyaga zerbaft, „aranyból szőtt” szövet. Hamamból származó kék-fehér mázas csempék, vörös selyem fürdőlepedő és gyöngyházberakásos női fürdőfa lábbelik mutatják a mindennapi fényűzést; a falidézet szerint, akinek szép fürdőszobája van, oszmán Isztambul hatása alatt él.
A történet Constantinusnál kezdődik, aki felvette a kereszténységet, és Új-Rómát, Konstantinápolyt Európa és Ázsia között hozta létre. Palotájából hatalmas, bajuszos, istenszerű arc mozaikja maradt; a Hippodromba Görögországból és Egyiptomból hurcolt művek kerültek, köztük a Kígyóoszlop bronz kígyófeje és egy lúd, valamint elefántcsont reliefek consulokról, akik mappával indították a játékokat – például Flavius Taurus Clementinus, a 6. században, amikor a nyugati birodalom már véget ért. Keleten Homéroszt tanították, kolostorok Platón-szövegeket őriztek. 1453-ban az utolsó császár görögök és rómaiak utódaiként buzdított; az oszmánoknak ágyújuk volt. A birodalom ekkorra szinte csak a falakkal és a „görög tűzzel” védett Konstantinápolyra szűkült – Yeats Sailing to Byzantium-városa. A termek közti szakadék után Gentile Bellini 1480-as, élet után festett portréja II. Mehmed szultánról fehér turbánban, szőrmés vörös köntösben; késő 16. századi, kupolaformájú Korán-láda a Hagia Sophia iránti oszmán vonzalmat is dokumentálja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔