Észtország felkészült arra, hogy megszállás esetén a felhőből működtesse a kormányt
Észtország új, hukukindlusnak nevezett katasztrófa-ellenállósági stratégiával készül arra, hogy ha idegen hatalom megszállja a területét, vagy lerombolják az adatközpontokat, a digitális közszolgáltatásokat teljes egészében külföldről működtesse. Az 1,3 millió lakosú balti állam 294 kilométeres szárazföldi határt oszt Oroszországgal; Tallinn attól tart, hogy Moszkva uniós tagállam elleni támadása esetén kiemelt célpont lenne. Az észt biztonsági szolgálatok hibrid háborúról, kiber támadásokról, gyújtogatási tervekről és tenger alatti adatkábelek megrongálásáról beszélnek.
Tõnu Grünberg, a stratégia egyik kidolgozója, az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának volt helyettes államtitkára szerint a felhőbe költöztetés akkor lépne életbe, ha az adatközpontok megsemmisülnek, vagy ellenséges csapatok miatt a helyszínen nem lehet dolgozni. Luxemburgban már működik a „digitális nagykövetség”: a polgári és ingatlan-nyilvántartás, valamint a joganyag másolata. Az alkalmazásokat a Microsoft Azure-on, az Amazon Web Servicesen és saját állami felhőn építik, a rendszert más európai helyszínekre is kiszállítják. Grünberg e hónaptól a Levira vezérigazgatója.
Allan Allmere, a minisztérium informatikai tanácsadója szerint a cél, hogy soha ne kelljen nulláról újrakezdeni. 2007-ben 22 napos kiberhullám bénította a kereskedelmi és kormányzati szolgáltatásokat; Tallinn ezt Oroszországnak tulajdonította, és utána építette ki a mai, erősen digitalizált államot. Joseph Jarnecki, a londoni RUSI kutatója ezt előrelátónak tartja. Ukrajna a múlt hónapban három, a Yandexhez tartozó orosz adatközpontot csapott, ami a számítási kapacitás stratégiai jelentőségét mutatta. Csütörtökön az Egyesült Királyság és Norvégia is kölcsönös „adatnagykövetségek” létrehozását jelentette be.