A 4500 milliárdos terven felül is további pénz kell a magyar vasútra
A Budapest–Belgrád vasútvonalon a hét végén lezajlottak az utolsó tesztek. A személyszállítás először belföldön, legfeljebb 100 kilométeres óránkénti sebességre alkalmas vonatokkal indulhat el, míg a 160 kilométeres sebesség és a Belgrádig tartó közlekedés a decemberi menetrendváltással várható. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a legfontosabb szempont a legmagasabb szintű vasútbiztonság. A pályán ugyanakkor további munkákra is szükség lesz, például a külön szintű gyalogos átjárók és a kerékpártárolók pótlására.
A Baross Gábor vasútfejlesztési terv 3550 milliárd forintnyi, már látható finanszírozású projektre összpontosít, de a teljes fejlesztési igény ennél nagyobb. A MÁV-nál 7–8 éve nem volt érdemi járműbeszerzés, és új karbantartási telephelyekre is szükség van. Az uniós forrású beruházások kezelése mintegy húsz év után visszakerül a pályaműködtetőkhöz: a készülő kormányrendelet a fejlesztéseket a MÁV-hoz és a GYSEV-hez juttatja vissza, az MVM hálózatfejlesztési modelljéhez hasonlóan.
Átalakul a személyszállítás megrendelése is. Az Országos Közlekedési Központ rendeli majd meg a szolgáltatásokat; az első közszolgáltatási szerződések 2027-ben jelenhetnek meg, az új rendszer 2030-ban indul, a teljes vonali versenyeztetés pedig 2033-ban várható. Közben létrejött a ROSCO típusú vonatflotta-társaság, amelynek első tenderei jövőre elsősorban az IC-kre és a HÉV-re vonatkozhatnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔