A kínai exportboomot fűtő rejtett politikák
A kínai gazdaság látványos külkereskedelmi sikerei és a tartós exportboom mögött nem pusztán piaci folyamatok, hanem tudatos és rejtett szakpolitikai intézkedések állnak. Az ázsiai nagyhatalom elsősorban kiterjedt adókedvezményekkel, valamint a hazai valuta alacsony szinten tartásával támasztja alá a gyártók nemzetközi versenyképességét. A célzott adópolitika és a gyenge árfolyam együttesen biztosítja, hogy a kínai termékek rendkívül vonzó áron árasszák el a világpiacot, ám ennek a stratégiának komoly gazdasági ára van.
A nagymértékű adókedvezmények közvetlen hatásaként jelentősen megnövekedett a központi kormányzat költségvetési hiánya. A kieső adóbevételek komoly terhet rónak az államkasszára, miközben az intézkedések alapvetően nehezítik meg a kínai gazdaság szerkezetének újrasúlyozását. Bár a hivatalos célok között régóta kiemelt helyen szerepel a belső fogyasztás élénkítése és a gazdasági egyensúly megteremtése, a tőke és az állami források továbbra is a feldolgozóipari kapacitásokba és a kivitelbe vándorolnak a háztartások közvetlen megerősítése helyett.
Ez a gazdaságpolitikai modell belső egyensúlytalanságokat gerjeszt, és miközben rövid távon fenntartja a kedvező külkereskedelmi mutatókat, elodázza a szükséges belső reformokat. A költségvetési deficit mélyülése és a gyenge deviza fenntartása hosszú távon beszűkíti a gazdaságpolitika mozgásterét, és tartósan konzerválja a gazdaság külső kereslettől való függőségét.