Törökország a biztonsági tanács vétójogának megszüntetését sürgeti

Recep Tayyip Erdoğan török elnök csütörtökön New Yorkban azt követelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína – veszítse el vétójogát. A mechanizmust igazságtalannak nevezte, és úgy véli, gátolja a globális stabilitást és a békét. A tizenöt tagú testületben öt állandó és tíz rotációs hely van; egyetlen P5-vetó akkor is meghiúsíthat egy érdemi határozatot, ha a többi tizennégy támogatja.

A tanács Gáza, Ukrajna és a Hormuzi-szoros ügyében holtpontra jutott. Washington az elmúlt három évben hét, az izraeli–palesztin konfliktusra vonatkozó határozatot vétózott, köztük ötöt gázai tűzszünetről. Orosz vétók miatt nem született határozott ukrajnai határozat. Erdoğan a Bloomberg szeptember 22-i cikkében és a Közgyűlésen a nyolc évtizedes szerkezet teljes átalakítását kérte: az állandó tagság és a vétó végét, valamint hogy a Közgyűlés választással, meghatározott időre jelölje valamennyi BT-tagot. Szerinte több mint 190 ország akarata nem függhet öt fővárostól.

Formális eltörléshez az Alapokmány 108. cikke a Közgyűlés kétharmadát és a tagállamok kétharmadának – köztük mind az öt P5-tag – ratifikációját írja elő, ezért a teljes abolíció valószínűtlen. Oroszország szerint a P5 tartsa meg a vétót, de támogatja az állandó tagság bővítését; az Egyesült Államok és Kína korábban határozottan védte a privilégiumot. 2015-ben Franciaország és Mexikó tömeges atrocitásoknál önkéntes vétófelfüggesztést javasolt; az utóbbi négy hónapban 21 állam, köztük az Egyesült Királyság csatlakozott, a francia kormány szerint összesen 128 tagállam, egy híján a közgyűlési határozathoz. A bővítés reálisabb: Washington és Peking mérsékelt növelést, köztük afrikai helyeket támogatott; London és Párizs Brazília, Németország, India, Japán és afrikai országok állandó tagságát is.