Történelmi népirtási ítélet előtt áll Mianmar az ENSZ bíróságán
A Nemzetközi Bíróság csütörtökön hirdet ítéletet abban a hét éve indított ügyben, amelyben Gambia Mianmart a rohingják ellen elkövetett népirtással vádolja. A per tétje történelmi: az 1948-ban, a holokauszt után elfogadott népirtási egyezmény alapján eddig magánszemélyeket már felelősségre vontak, államot azonban nem ítélt el nemzetközi bíróság népirtásért. Egy elmarasztaló döntés ezért nemcsak a rohingják ügyében lenne jelentős, hanem az állami felelősség nemzetközi jogi értelmezését is erősítené.
A vádak a Rakhine államban 2017 augusztusában és szeptemberében végrehajtott katonai műveletre vonatkoznak, amelynek során több százezer rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe. A művelet során falvakat égettek fel, a túlélők gyilkosságokról, kínzásról és tömeges nemi erőszakról számoltak be. Egy 2018-as ENSZ-jelentés szerint a hadsereg fellépése kirívóan aránytalan volt a tényleges biztonsági fenyegetésekhez képest, és a katonai vezetők ellen népirtás, illetve más területeken emberiesség elleni bűncselekmények miatt vizsgálatot sürgetett.
Mianmar tagadta az etnikai tisztogatás és a népirtás vádját, és azt állította, hogy a hadsereg rohingja fegyveresek támadásaira reagált. Mivel az ország nem volt részes a Nemzetközi Büntetőbíróság rendszerében, az egyes katonai vezetők ellen ott nem lehetett eljárást indítani. Gambia ezért 2019 novemberében, az Iszlám Együttműködési Szervezet támogatásával fordult a Nemzetközi Bírósághoz. A testület végül elfogadta, hogy Gambia akkor is jogosult panaszt tenni, ha közvetlenül nem érintett. Az ügyet kezdetben Aung San Suu Kyi személyesen védte Mianmar nevében; a 2021-es puccs és letartóztatása óta a katonai vezetés által kijelölt jogi csapat képviseli az országot. A népirtás bizonyítása különösen magas jogi küszöböt jelent: a bíróságnak azt kell látnia, hogy a bizonyítékokból ésszerűen csak a népirtó szándék következhet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔