Polyák Gábor: tavasszal állhat az NMHH új szervezeti struktúrája, átfogó vizsgálat indul
Polyák Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az MTI-nek azt mondta: megkezdődött a hatóság szervezeti kapacitásainak felmérése, az új struktúra a jövő év elejére állhat fel, és nem szeretné tavasznál tovább húzni. A szervezeti rend meghatározása elnöki hatáskör; a vezetőkkel már folynak a beszélgetések. Célja egy dinamikus, a jelenlegi szakmai feladatokhoz igazodó szervezet. Posztja elfoglalásakor „nagyon régen becsontosodott” egységeket és az elmúlt öt évben megjelent, a működésbe nehezen illeszkedő részlegeket talált; utóbbi miatt november elején két igazgatóságot felszámoltak.
Szerinte vannak mellőzhető kapacitások, ugyanakkor több terület – például az európai médiaszabadság-törvénnyel kapcsolatos teendők egy része – nincs ellátva. A hírközlés-felügyeletben sokrétűbb tudást lát, a médiaigazgatásban jogásztúlsúlyt, holott a megoldásokat médiakutatóknak és közgazdászoknak kellene összerakniuk. A digitális gyermekvédelmet a sérülékeny korosztályok védelmével és a médiaműveltség terjesztésével kívánja hangsúlyos területté tenni. A hírközlésben az elmúlt 16 évben partnerként kezelték a magyar hatóságot, a média területén viszont „abszolút kispadon” voltak; a médiaszabályozás nagy kérdései európai szinten dőlnek el.
A médiatanács üléseit nem tervezik egyenes adásban közvetíteni, a szó szerinti jegyzőkönyveket és az indoklással ellátott határozatokat viszont publikálják, és a döntéseket médiajogi ismeretek nélkül is értelmezhetővé tennék. Átfogó vizsgálat indul a magyarországi médiapiacról és a kapcsolódó piacokról: feltárnák, van-e olyan erőfölény, amellyel visszaélés is járhat, és ha igen, a médiahatóságnak vagy a versenyhivatalnak lépnie kellene. Nem egyenként vizsgálnák a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) médiumait, hanem a csoportot – kiugró nyomdaipari kapacitásaival együtt – összességében; példaként említette a 4iG műsorterjesztési vezető szerepét és a műsorgyártásba áramló közpénzek hatását. Kötelezően bepótolandó feladatnak nevezte az egy évvel ezelőtti tranzakció áttekintését, amelyben az Indamedia felvásárolta az egykori Ringier-portfóliót: a médiatanács nem vizsgálta a hatásokat, holott az akkor már hatályos európai médiaszabadság-törvény alapján kötelessége lett volna. Zajlik a magyar sajátosságokat figyelembe vevő módszertan előkészítése; szükség van a média- és hírfogyasztás ma hiányzó mélységű kutatására, valamint a mesterséges intelligencia és az új terjesztési platformok hatásának értékelésére.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔