Magyar kutatók új stratégiát dolgoztak ki a mesterséges szövetmodellek fejlesztésére
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont két munkatársa, Diósdi Ákos és Horváth Péter, valamint Fabian J. Theis, a müncheni Helmholtz Központ kutatója a Nature Reviews Molecular Cell Biology folyóiratban új stratégiát vázolt fel a mesterséges szövetszerű modellek fejlesztésére. A cél nem pusztán egyre összetettebb sejtkultúrák létrehozása, hanem olyan 3D-oid rendszerek kialakítása, amelyek standardizáltan és reprodukálható módon használhatók különböző laboratóriumokban.
A 3D-oidok miniatűr, szervszerű struktúrák, amelyek több szempontból utánozzák a valódi emberi szövetek működését. A kutatók szerint akkor válhatnak valódi kutatási platformmá, ha ugyanazokat a biológiai kérdéseket összehasonlítható módon lehet velük vizsgálni. Ez gyorsabbá, olcsóbbá és kiszámíthatóbbá teheti az alapkutatást és a gyógyszerfejlesztést, miközben csökkentheti az állatkísérletek számát, és támogathatja a személyre szabott terápiák kidolgozását.
A stratégia fontos eleme a multimodális elemzés. Nem elegendő azt vizsgálni, mely gének aktívak egy sejtben: számít a sejt alakja, térbeli helyzete, kapcsolata a környezetében lévő sejtekkel és molekuláris állapota is. A nagy mennyiségű molekuláris, képi és térbeli adat összekapcsolásában a mesterséges intelligencia játszhat kulcsszerepet. A megközelítést magyar használati mintaoltalom és nemzetközi szabadalom is erősíti, hosszabb távon pedig mesterséges szövetek és terápiás célú szervek létrehozásához is alapot adhat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔