Európa évekig nem tudja kisegíteni Ukrajnát egy esetleges Starlink-kiesés esetén
Egy esetleges Starlink-kiesés esetén Európa éveken át képtelen lenne pótolni a kritikus műholdas összeköttetést Ukrajna számára. A kontinens jelenleg pályán keringő műholdflottája túlságosan kicsi és lassú a modern katonai műveletek támogatásához, ráadásul az európai űrrakéta-indítási kapacitások is jóval korlátozottabbak az Egyesült Államokéihoz képest. Bár ígéretes kezdeményezések léteznek, az Európai Unió önálló, szuverén műholdprogramja, az Iris2 komoly, többéves késésben van, így a tervek szerint legkorábban 2030-ban kezdheti meg a tényleges jelszórást.
A technológiai lemaradás különösen aggasztó annak fényében, hogy az orosz fél jelentős lépéseket tesz a saját űrinfrastruktúrája kiépítésében. A Rasszvet névre keresztelt orosz műholdrendszer ugyan jelenleg még csak szigorúan korlátozott időtartamban képes jelet biztosítani Ukrajna területe felett, a fejlesztések üteme alapján ez a képesség 2027-re ugrásszerűen megnőhet, elérve a közvetlen harctéri, katonai alkalmazáshoz szükséges szintet.
Az európai döntéshozók körében emiatt egyre sürgetőbbé vált a cselekvés, hiszen a védelmi képességek garantálásához elengedhetetlen az űrprogramok jelentős felgyorsítása és a stratégiai függetlenség megteremtése a távközlés területén.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔