A fosszilis tüzelőanyagok használata mellett szorgalmaz tiszta energiás átállást Törökország a COP31-en
A 2026-os antalyai COP31 ENSZ-klímacsúcs házigazdájaként Törökország a tiszta energiára való globális átállást ösztönzi, miközben saját gazdasága továbbra is jelentősen függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. Bár a szél- és napenergia részaránya a villamosenergia-termelésben az elmúlt évtizedben 4,5-ről 22 százalékra nőtt, és 2022 óta több mint 33 gigawattnyi akkumulátoros tárolókapacitást hagytak jóvá, a szén szerepe mégis erősödött: a széntüzelésű áramtermelés mintegy harmadával emelkedett, 2024-ben megelőzve Németországot és Lengyelországot.
Törökország az iparosodott államok többségével ellentétben nem tűzött ki határidőt a szén kivezetésére, júniusban pedig még egyik legnagyobb szénerőműve kapacitásának megduplázását is bejelentette. A hivatalos tervek 2038-ig lehetővé teszik a kibocsátás növekedését, ami megkérdőjelezi a 2053-as klímasemlegességet. Emellett az ország rendkívül kiszolgáltatott az importnak: a földgáz 95, a kőolaj 83 és a szén 60 százaléka külföldről érkezik.
Murat Kurum, a COP31 elnöke az ellátásbiztonságra hivatkozva a „35x35” kezdeményezést szorgalmazza, amely 2035-re a jelenlegi bő 20 százalékról 35 százalékra emelné a világgazdaság elektrifikációs arányát. Ezzel szemben a Climate Action Tracker adatai szerint Törökország saját energiapolitikája alapján 2035-re maga is csupán nagyjából 25 százalékos villamosítás elérésére képes.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔