Feszültséget keltett a NATO-ban az amerikai dízelexport-terv és az orosz-ukrán háború helyzete
Az európai NATO-tagállamok körében komoly feszültséget és diplomáciai botrányt váltott ki az Egyesült Államok azon terve, amelynek értelmében rövid időre feloldanák az Oroszországgal szembeni dízelexport-korlátozásokat. A washingtoni kezdeményezés éles nézeteltérésekhez vezetett a szövetségesek között, miközben Donald Trump közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt tette felelőssé a nemzetközi üzemanyaghiány kialakulásáért. Az ukrán vezetés határozottan elutasítja ezt az érvelést: Zelenszkij szerint a szankciós nyomás bármiféle enyhítése téves üzenetet küld a nemzetközi közösség részéről, és csupán tovább bátorítja Moszkvát az agresszió folytatására.
A háborús hadszíntéren eközben a közvetlen frontvonalakon továbbra is csak minimális mozgások tapasztalhatók, az állások lényegében befagytak. Ezzel párhuzamosan azonban az ukrán haderő egyre inkább a hátországi orosz infrastruktúra zavarására helyezi a hangsúlyt. Különösen szembetűnő, hogy Kijev tartósan ráállt a vezető orosz internetszolgáltató és technológiai vállalat, a Yandex adatközpontjai elleni csapásokra, megcélozva a digitális hálózatokat és az orosz adatáramlást. Az amerikai gazdasági lépések és a harctéri műveletek így egyszerre alakítják a konfliktus dinamikáját, miközben a nyugati szövetségen belüli politikai repedések is a felszínre kerültek.