Harminchat év után hozzáférhetővé válnak az állambiztonsági iratok
Harminchat évvel a rendszerváltás után szélesebb körben hozzáférhetővé válnak azok az állambiztonsági iratok, amelyek a kommunista diktatúra jelentési hálózatának működését dokumentálják. Szerdától bárki kereshet a 6-os kartonok, a mágnesszalagok és a B-naplók anyagában. A dokumentumokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára teszi közzé, miközben a megfigyelt személyek védelme érdekében a B-dossziék anonimizálása még folyamatban van. Ezek egy része február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig válik elérhetővé, a többi később kerül fel.
A nyilvánosságra hozott adatok értelmezését nehezíti, hogy Magyarországon nincs egyetlen, teljes ügynöklista. A hálózati személyekre vonatkozó iratok az ÁBTL mellett nemzetbiztonsági szolgálatoknál, önkormányzatoknál és magánszemélyeknél is megtalálhatók, jelentős részük pedig a rendszerváltás környékén megsemmisült vagy azóta titkosított maradt. A mostani adatbázis mintegy 50–60 ezer nevet tartalmaz, de a hálózat tényleges mérete akár ennek háromszorosa is lehetett.
Egy név felbukkanása önmagában nem bizonyítja, hogy az illető együttműködött az állambiztonsággal: csak azt mutatja, hogy valamikor felmerült a beszervezése. A beszervezés sikerességére és a tényleges jelentésekre elsősorban a B-dossziék adhatnak választ. Ugyanígy a nyilvántartásból való kimaradás sem bizonyítja, hogy valaki nem jelentett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔