Bizonyítékok nélkül hirdetik univerzális csodaszerként a peptideket
A peptidek körül Magyarországon is egyre nagyobb felhajtás alakult ki: a közösségi médiában, illetve Sebestyén Balázs rádióműsorában is olyan állítások hangzanak el, mintha ezek az anyagok szinte minden egészségügyi problémára megoldást kínálnának, és csak a gyógyszeripari lobbi akadályozná a szélesebb körű használatukat. Ez az összeesküvéses magyarázat azonban nehezen egyeztethető össze azzal, hogy a fogyasztószerként ismert GLP-1-készítmények hatóanyaga szintén peptid, és jelentős bevételt termel a gyógyszergyártóknak.
A peptidek rövid aminosavláncok, amelyek természetes módon is jelen vannak a szervezetben, és részt vesznek többek között a hormonális működésben, az immunvédekezésben, a gyulladás szabályozásában és az emésztésben. Eddig mintegy 7000 emberi peptidet katalogizáltak. Ide tartozik az inzulin, az oxitocin, az endorfin, a növekedési hormon és a GLP-1 is. Az első peptidalapú gyógyszer, az inzulin fejlesztése több mint száz éve, 1921-ben kezdődött, az amerikai FDA pedig azóta nagyjából 100 ilyen készítményt engedélyezett.
A most terjedő „csodapeptidek”, például a BPC-157, a GHK-Cu és a TB-500 hatásosságát és biztonságosságát viszont nem támasztja alá megfelelő mennyiségű, megbízható kutatás. A közösségi médiában gyakran injekcióként reklámozzák őket, miközben a bizonyítatlan ígéretek könnyen összemosódnak a valóban működő, ellenőrzött gyógyszerek eredményeivel.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔