Hosszú évek után hozott döntést az Alkotmánybíróság az életfogytig tartó szabadságvesztés ügyében

Az Alkotmánybíróság nyolc és fél év után döntött annak a férfinak az ügyében, akit a Debreceni Ítélőtábla 2010-ben emberölés és lőszerrel visszaélés miatt jogerősen tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt. Noha az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017-ben megállapította az emberi jogi egyezmény sérelmét, a Kúria elutasította a felülvizsgálati indítványt, így az elítélt 2018 elején az Alkotmánybírósághoz fordult.

A Czine Ágnes előadó bíró vezette eljárásban az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kötelező kegyelmi eljárás szabályozását. Ezt a mechanizmust – amely 40 év letöltése után vizsgálja a fogva tartás indokoltságát a Kegyelmi Bizottság és az igazságügyi miniszter révén – az Országgyűlés egy 2014-es strasbourgi döntés nyomán hozta létre. A testület szerint a rendszer nélkülözi a valódi garanciákat, mivel az államfőt semmi sem köti, így a szabályozás alaptörvény-ellenes. A jogalkotó 2027. május 31-ig kapott haladékot a következetes büntetéstani és garanciális felülvizsgálat kidolgozására.

A határozat nyomatékosította: a döntés nem a gyilkosok szabadon bocsátásáról, hanem az alkotmányos eljárási garanciákról szól. A döntéshez Handó Tünde és Horváth Attila csatolt különvéleményt; utóbbi felidézte, hogy az indítványozó az ózdi kettős gyilkosság elkövetője, aki 2008-ban egy tartozás miatt közvetlen közelről lőtte fejbe hitelezőjét és annak kilencéves kislányát.