A félelem egységesítette Európát, a nacionalizmus szétszakíthatja
Donald Trump és Vladimir Putin külső nyomása tette komolyabbá Európát a saját védelmében: a félelem egységesítette a kontinenst abban, hogy ne csupán másokra hagyatkozzon a biztonságát illetően. Az Economist International cikke szerint ez a fordulat mégsem tekinthető magától értetődő, tartós állapotnak. A védelmi komolyság nem belső, hosszú távú politikai konszenzusból nőtt ki, hanem fenyegetésre adott válaszként született, ezért akkor marad fenn, ha a közös félelem erősebb marad, mint a belpolitikai széthúzás.
A cikk központi állítása az, hogy ami ma közös védelmi szándéknak tűnik, azt a nacionalizmus ismét szétszakíthatja. A félelem ideiglenes kohéziót teremtett, de nem oldotta fel azokat a nemzeti törésvonalakat, amelyek a védelmi politikát, a terheket és a közös fellépést újra szét tudják húzni. Ha a nemzeti érdekek és a belpolitikai rivalizálás felülírják a külső sokk szülte egységet, Európa saját védelmének komolysága erodálódhat.
A magyar olvasó számára a tét az, hogy a kontinens védelmi együttműködése marad-e kényszer szülte, de működő közös projekt, vagy a nacionalizmus visszavonja ezt a kohéziót. Trump és Putin tehát komolyabbá tette Európát, a cikk szerint azonban ez a hozzáállás nem biztos, hogy tartós marad.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔