Mérlegeli a Tisza-kormány a nyugdíjak jövőjét, miközben leállítja a 14. havi juttatást
Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint a Tisza-kormány leállítja a 14. havi nyugdíj bevezetését, mivel a Fidesz fedezet nélküli ígéretei a költségvetés szempontjából fenntarthatatlan pályát eredményeztek volna. Ugyanezen indoklással a kabinet az Otthon Start programot is felváltja a Wekerle Plusz konstrukcióval, valamint korlátok közé szorít bizonyos személyi jövedelemadó-mentességeket.
A pénzügyi tárca számításai szerint az egyhetes pluszjuttatással induló és évente fokozatosan bővülő 14. havi ellátás már jövőre 312 milliárd forinttal terhelné a költségvetést, 2030-ra pedig 624 milliárd forintra duzzadna. Ez a kalkuláció ráadásul óvatos becslésnek számít: az inflációkövető év eleji emelések mellett az úgynevezett cserehatás is növeli a kiadásokat, mivel az újonnan nyugdíjba vonulók a korábbi magasabb keresetük alapján jóval nagyobb összegű ellátásra jogosultak, mint a rendszerből kilépő idősek.
A kormány mindezek ellenére nem vonja vissza a már korábban megadott 57. heti nyugdíjat, amelynek idei költsége 144 milliárd forint volt, 2030-ban pedig elérheti a 180 milliárdot. A 13. havi nyugdíj idei 535 milliárd forintos terhe az évtized végére 600–650 milliárd forintra emelkedhet. Így a naptáron túli hetek együttes költségvetési hatása 2030-ra alsó hangon legalább 800 milliárd forintot tesz majd ki, miközben a kabinet a kisnyugdíjak emelését és a Szép-kártya bevezetését is fenntartja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔