A GKI szerint az uniós pénzek főként az államadósságot mérsékelhetik
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az 5900 milliárd forintnyi elérhető uniós forrás legfontosabb közvetlen hatása nem a gazdasági növekedés gyorsítása, hanem az államadósság és az állam finanszírozási terheinek mérséklése lehet. A támogatások 2026-ban és 2027-ben mindössze 0,1–0,2 százalékponttal emelhetik a GDP növekedési ütemét. Ennek egyik oka, hogy 969 milliárd forintot már lezárult beruházások utólagos megtérítésére fordíthatnak, ami nem hoz létre új keresletet. Emellett számos projekt jelentős importot igényel, így a ráfordítások egy része külföldi termékekre és szolgáltatásokra megy el.
A költségvetés korábban 2187 milliárd forint értékben, részben piaci hitelekből előfinanszírozta az uniós, köztük az RRF-projekteket. A támogatások beérkezése ezért elsősorban a már felmerült kiadások megtérítését és a további finanszírozási igény csökkentését szolgálhatja. Az MNB becslése szerint a hozzáférhető uniós pénzek 2026-ban 1,1 százalékponttal mérsékelhetik a GDP-arányos államadósságot, míg a GKI az RRF-megállapodás nettó költségvetési hatását 491 milliárd forintra, a GDP mintegy 0,5 százalékára teszi.
Az EU-forrásokhoz való hozzáférés és az uniós viták rendezése csökkentheti az ország kockázati prémiumát, így az állampapírhozamokat és a kamatkiadásokat is. A GKI szerint a bruttó kamatkiadás a GDP 3,8 százalékáról 2028-ra 3,1 százalékra eshet. A forint tízforintos erősödése önmagában 0,7 százalékponttal csökkentheti az adósságrátát. A források tehát stabilizálhatják az államháztartást, de nem oldják meg a gazdaság strukturális problémáit.