Megugrottak a hőszivattyú-eladások Európában az adócsökkentések és az iráni háború miatt

Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) adatai alapján az év első felében 1,16 millió lakossági hőszivattyút értékesítettek tizenkét európai országban, szemben a 2025 azonos időszakában regisztrált 1,05 millióval. A tíz százalékot meghaladó növekedést az iráni háború okozta energiaár-robbanás és az egyes államokban bevezetett áramadó-csökkentések ösztönözték. A Hormuzi-szoros lezárása miatt a kőolaj hordónkénti ára április végén 126 dollárig szökött, ami felgyorsította a fosszilis energiahordozók kiváltását.

A február 28-án indult konfliktus után az Európai Bizottság szorgalmazta, hogy a villamos energia adóterhe ne haladja meg a gázét. Paul Kenny, az EHPA főigazgatója kiemelte, hogy a tiszta technológiák terjedését a magas áramadók hátráltatják: a briteknél és Belgiumban az áram négyszer, Romániában pedig ötször drágább a gáznál. Ahol viszont mérséklik a terheket vagy támogatásokat adnak – mint Németországban vagy Hollandiában –, ott a hőszivattyúk a legnépszerűbb fűtési megoldássá váltak.

A zöld átállás lendületét jelzi az is, hogy a brit Centre for Net Zero tanulmánya szerint a napelemek és akkumulátorok telepítése évi 681 fontos megtakarítást, átlagosan 62 százalékos rezsicsökkenést hozott a háztartásoknak, Nagy-Britanniában pedig 2011 óta nem helyeztek üzembe annyi új napelemes kapacitást egyetlen félév alatt, mint idén.