Kínában a kamarai plénum jelzi a pártközpontú irányítást a kongresszus előtt
A Kínai Kommunista Párt október 26. és 29. között tartotta a 20. Központi Bizottsági ciklus ötödik plenáris ülését, négy napon át. A kínai belpolitika zárt: a valós erőviszonyokról kevés információ szivárog ki, ezért az elemzők a szimbolikus párteseményeket, különösen a plénumot követik. Az 1949 óta kormányzó párt legfelsőbb döntéshozó testülete a Központi Bizottság; évente legalább egyszer ülésezik, egy ötéves ciklusban általában hétszer. A mostani plénum a párt iránymutatásáról döntött kulcspillanatban, a jövő évi pártkongresszus előtt.
A megbeszélésen végig a szigorú fegyelmet és a KB-hoz kötött lojalitást hangsúlyozták. Záráskor mintegy 17 ezer szavas határozatot adtak ki a KKP működésének szigorú szabályairól, köztük a vezetői csapatok hatalomgyakorlásának korlátozásáról, a fővezetők hatáskörének szabványosításáról, és arról, hogy a fővezetők utoljára beszéljenek – így mindenki előbb elmondhatja álláspontját. A felvetés nem új: 2015-ben a pártvezető csoportok szabályzatában már szerepelt, a belső demokrácia erősítésére. 2017-ben Hszi Csin-ping azt is kiemelte, hogy az alacsonyabb beosztású tisztviselők nem birtokolhatják a KB kiváltságait, mert különben a legfelsőbb testület renoméja és az ország irányítása sérülne.
Váratlan fejlemény, hogy a záró nyilatkozat a párt gyengeségeire is kitért: „gyenge, üres és felvizezett pártvezetésről”, laza önfelügyeletről és párton belüli megdöbbentő problémákról írtak, majd a KB és Hszi személyes szerepét emelték ki, aki a South China Morning Post szerint 2026 februárjától személyesen felügyelte az átalakításokért felelős bizottságot Vang Huninggal, Caj Csivel és Li Hszivel. A The Diplomat szerint ez hízelgő a KB-ra és az elnökre, és lényegében négyfős döntéshozó bizalmi kört rajzol; a Hszi helyzete a kongresszus előtt stabilnak tűnik, miközben az alacsonyabb vezetők fölött sötétebbek a kilátások. A forrásszöveg Peking 2012-es viszonyainak említésénél megszakad.