A BCG már 2024-ben rendszerszintű válságot jelzett a magyar alapellátásban
A kormány november 10-én nyilvánosságra hozta a Boston Consulting Group 2020 és 2024 között készült hat egészségügyi tanulmányát, amelyek összesen mintegy 1650 oldalon vizsgálják a magyar rendszer működését és átalakításának lehetőségeit. A legutóbbi, 2024-es anyag a Belügyminisztérium megrendelésére készült, és két részből áll: egy 169 oldalas, az egészségügyi irányítás és a NEAK átalakítására vonatkozó javaslatból, valamint egy 403 oldalas záró dokumentumból.
A jelentés szerint rendszerszintű válság alakult ki az alapellátásban, miközben romlik a járóbeteg-ellátáshoz való hozzáférés, ezért kevesebb beteg jut ellátáshoz. Az intézmények több feladatot azért nem tudnak megfelelően ellátni, mert nincs hozzá elegendő pénzük, munkaerejük vagy jogosítványuk. Az irányításban tisztázatlan felelősségek, részleges átfedések és kapacitáshiányok vannak; a Belügyminisztérium működését a tanulmány túlzottan szabályozottnak írta le. A BCG egy önálló Egészségügyi Minisztérium létrehozását is javasolta.
A központi egészségügyi irányításban Magyarországon 2597-en dolgoztak, miközben Szlovákiában 4510, Csehországban több mint 10 ezren, Angliában pedig több mint 58 ezren. A magyar egészségügyi kiadások a GDP 6,5 százalékát tették ki, ami 40 százalékkal maradt el a cseh, és 20 százalékkal a V4-átlagtól. Többletforrás nélkül az Okfő és a NEAK összevonását, mintegy 180 vezetői álláshely megszüntetését javasolták; finanszírozási lehetőség esetén 18–27 milliárd forintból erősítették volna meg az irányítási modellt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔